Több oka is van annak, hogy szeretek kortárszenét játszani.
Az egyik, hogy a zeneszerzővel személyesen dolgozhatom a bemutató előtt és úgy formálódik a mű, ahogyan azt az alkotó megálmodta. Ám sajnos nem mindig adatik meg mindez…

Pertis Jenő már hét éve, hogy váratlanul elhunyt. Egy-egy hangverseny alkalmával csak néztem, ahogy csendesen ül és hallgatja, figyeli a körülötte zajló eseményeket, majd instruálja a művészeket. Beszélgettünk is többször, azonban együttzenélésre, közös munkára éltében sajnos nem került sor. Holnap a Leánybúcsú darabját játszuk. Ilyenkor a gyakorlások, a próbák alkalmával hiányoznak igazán gondolatai, észrevételei, érzelmei…

Április 23-án, pontosan születése napján emlékezünk rá műveivel, 18 órai kezdettel a Bartók Béla Emlékházban.

Közreműködik:
Pertis Szabolcs – furulya
Károlyi Katalin, Dezső Sára – ének
Illés Eszter – fuvola
Szepesi Bence – klarinét
Bársony Péter – brácsa
Rohmann Ditta (gordonka), az Egri & Pertis (Egri Mónika, Pertis Attila) zongoraduó valamint a Budapest Szaxofon kvartett
Műsor:
Öt közjáték (Budapest Szaxofon kvartett)
Három misztikus etűd (Egri, Pertis)
Leánybúcsú (Károlyi, Illés, Rohmann)
Monotematika – bemutató (Bársony)
Recitativo No 2
Hat aforizma (Egri, Pertis)
Tűnődések és Pávatánc (Dezső, Egri)

Hadd idézzem Hollós Máté szavait, melyek szerintem tökéletesen keretbe foglalják Jenő bácsi egyéniségét:

“Pipás arc, sapkával – egy kisemberé. Zene és személyiség – egy nagy művészé.”